Figyelsz, ahogy rosszat teszek, körülöttem ítélkező tekintetek, megijedtem, magam lepleztem, lépteid újra és újra visszafordultak, s összerezzentem. Oly sokszor mondtad : Süllyedj el! Azt is mondtad, szégyellsz, összetöpörödve lépkedtem melletted, és tudtam, a világ újra többé fel nem…

Annyira szívből reméltem, hogy ez soha de soha nem fog megszületni. Szerettem volna kimondatlan hagyni azt a több tonnányi zavart és gondolatot és nemérzett érzést magamban megtartani . Örökre. Mert nem vagy, nem létezel és talán egy nap végképp elválunk és végképp nem leszel és rettegek és…

Az álmot várom, sötétben tapogatózva kereslek, végül azt hiszem, jobb lesz, ha elfeledlek, valahol talán létezel, de szerteszakadt létünk össze többé nem férceled, és én se fércelem, a szavaim hideg esőként hullnak alá s ott halnak érzéstelen. Egyszerre várlak még és dühösen löklek…

Hajnal van, minden oly csendes, távoli, elméd éber, nem vagy kész álmodni, a sötétség benned szorong, fut az égen és feltűnik a fényes korong, és lények szállnak alá, emberekbe költözött a sötét talány, szavak és hangok beszélnek hozzád s te sasszézol köztük, őket távolról hallod, s ha…

Hogyan is lesz számunkra egész más az időfogalom, mint egészséges társainknak? Ahogy az ember napról napra ebben él, miközben belül egy része már teljesen halott, lassan átlátja, mi és hogyan változik meg az időben. Nincs nappal, nincs este, nincs délelőtt, nincs délután. Összefolynak az órák. Csak…

Ezer fel-le futkosó gondolat életről, halálról, írásról. Kedvről, motivációkról és a passzív mégis szétszaggató csendről. 20 éve, illetve még 3 év , illetve 2 év és pár hónap múlva lesz 20 éve. Szenvedéllyé vált mégis, a kedv, a motiváció, sikerek, kudarcok, figyelem , törődés és az erőteljes…