Borderline másKÉP(p)

Borderline-nal az élet

splitting, kapcsolatok, halál

2023. február 26. 00:51 - tündér86

Ahol nincsenek kapcsolatok, nagyrészt kb senki, ott automatikusan a splitting se mindennapos jelenség. Értem itt család, párkapcsolat, legjobb barát, barátnő, nagyjából úgy senki. Senki olyan, akiből fp válhatja. 

( fp- lásd: favourite person, akihez ragaszkodunk, akivel viharos az élet, akivel instabil a belső,akinek egyetlen szava is a magasba emel vagy a mélybe húz, aki számít, akire adunk, aki ha magunkra hagy, vagdosásig zuhanunk meg)

Aztán egyszer csak azt tapasztalod xyz-ből ha nem vigyázol, simán válhat fp. Mert fontos, mert ő az egyedüli, aki felé még kezdeményezel, ő az, aki számít. Valószínűleg ő neked sokkal jobban számít, mint te neki. Neked talán csak ő van, míg neki kismillió emberrel kell nap mint nap kontaktálnia. Rá kell jönnöd lassan, hogy kurvára nem hiányzol neki, kurvára nincs ideje se amúgy rád gondolni, és amúgy ki is fejezi, hogy kurvára szar, mert ha szétszabdalná az életét, vagy akár feladná az egész életét, se lenne alkalma úgy melletted lenni, ahogy te szeretnéd, igényeled, ahogy vágysz rá, Persze, kurvára nem tudja, ezen túl, hogyan segítsen.

Hát ezen túl ne segítsen sehogy. Ha nem tud melletted lenni, ha nem tud időt szánni rád, akkor tűnjön a büdös anyjába. Egyet tehetsz, amit már kevésbé ép ésszel de muszáj vagy megtenni. Ki kell ölnöd őt a lelkedből, ki kell ölni őt a gondolataidból, ki kell ölni őt a mindennapjaidból. and...

THE SPLITTING BEGINS. Létezel vagy meghaltál, élsz, vagy már a túlvilágon vagy, szeretlek vagy gyűlöllek, elfogadom a szituációt vagy magamban elküldelek a büdös anyádba.

Mikor alapvetően semmi kapcsolatod és egy szociális romhalmaz vagy, a splitting ritka jelenség. Lehet úgy érzékeled, alapvetően nem is igazán jellemző. Annyira vigyázol, hogy ne ragaszkodj, hogy ne függj érzelmileg (clingy), hogy ne kötődj (attach), mert kötődni veszélyes, mert kötődni fájdalmat okoz, mert egy valaha még működő,  a maga szintján működő kapcsolat megzuhanhat. A külvilág nem törődik vele, hogy neked ő az egyetlen. Neki vannak mások, közelebbiek - távolabbiak - és kismillió munkakapcsolat, nincs ideje holmi borderline-os szenvedésre. Egyszerűen eltűnik az életedből és hiába erőlködsz a faszba is - texting, sms-ek - a chat-en már évekkel ezelőtt törölted- talán akkoriban amikor még nem is volt kimondva, hogy borderline vagy - mert a chat rosszul hat - túltolod, mindig csak próbálkozol. egyre több a szorongás, erővel lekoptat, ellök, te letiltod és talán soha az életben nem gondolsz rá, hogy újra elérhetővé tedd - mert a chat tönkre vág és a nyomorba dönt - email-re nem reagál, néha sms-re se, ha mégis, akkor jelzi, hogy azért ez milyen kurva szar, hogy nem tud hogyan segíteni......de azért hozzáteszi, hogy nem tud jelen lenni az életedben úgy ahogy te vágysz rá. Fogalmad nincs, mi a faszra gondoltál karácsonykor a nagy panda és kis sárkány történetével, hogy az majd összeköt vele, A faszt!!!!!!!! A kurva karácsony is csak  3 napig tart, vagy még annyi se, az élet pedig nem csinál mást csak széthúz.

Mivel már félsz közvetlenül neki írni, félsz közvetlenül őt megszólítani, minden oly távoli ezért a magány soraiba merülsz. A vers, amit magadban írtál, spontán, talán épp kettőtökről szólt. Megölted.

Az én életem sötét, a tiéd világos, nem létezünk többé, létünkben át a halál mos.

Meghaltál. Meghalt. A lelked tovább akar lépni, annyira erősen szét akar szakadni (detach) és tovább akar lépni, tudatosítani, hogy ő sincs melletted, ahogy senki más se. Megölni mindörökre, kiszaggatni a saját lelkedből, elnyomva az elutasítottságot, az elhagyatottságot (abandonment issues), tudni, hogy nélküle, és a folyamatos visszajelzései nélkül is teljesen rendben vagy.  Az a helyzet, hogy sajnos kurvára nem így van. Minden nap a nap minden órájában vársz, vágysz egyféle visszaigazolást, önigazolást arra, hogy értékes vagy és szerethető. Hozzáteszem - nem pusztán kibírható - ahogy sokan mások mondják. Nem szeretnél pusztán csak kibírható lenni ebben az életben, akkor inkább meghalsz, nem is élsz, mert élni zűrős, zavaros és fájdalmas.

Tudni, hogy nem kellesz senkinek ebben a világban, tudni, hogy mindenkit csak fárasztasz a létezéseddel, tudni, hogy mindörökre egyedül maradsz a lét sötétségében. Mert amikor úgy néz ki, beadná a derekát hogy találkozzunk, már sose fogod hinni, hogy a találkozás öröméért találkozik veled. Találkozik veled, mert sajnál, találkozik veled, mert arra gondol, így végre lecuppansz róla, találkozik veled, hogy így talán elnyugszol és nem keresgeted minden két napban.

Most itt üzenem, ha olvasod, ha nem, nem kell velem soha többé találkozni. A karácsony az egy elhibázott és végletesen hamis időszak. Újév után jönnek a mindennapi harcok és már időd sincs semmire, eszedbe se jutok és ha én nem teperek hozzád vissza, akkor neked soha az életben nem jutnék eszedbe.

AND THE SPLITTING BEGINS:

Élsz, vagy meghaltál, mellettem vagy MINDIG, VAGY MÁR SOHA TÖBBÉ, SZERETLEK, VAGYIS TALÁN VALAHA SZERETTELEK, DE MOST MÁR CSAK A SEMMIT ÉRZEM, LÉTEZEL A VILÁGOMBAN, VAGY KIÖLLEK ÖRÖKRE A LELKEMBŐL, VAGY / ELÉRHETŐ VAGY, MEGKÖZELÍTHETŐ VAGY vagy  MINDEN SZAVADDAL ELTÁVOLÍTASZ AZ ÉLETEDBŐL.

És nem, nem fogok már veled kommunikálni, nem mondom el, hogy érzem magam, ha egyáltalán érzek még bárhogy, vagy csak küzdöm a mindennapokat magamra hagyva - de hogy is hagyhattál magamra, mellettem voltál valaha???? - és faszba az egésszel, nem tudok elvonatkoztatni az anyám hiányától, aki sose volt - szeretném hinni, hogy te valaha voltál, léteztél, valahol mellettem, vagy körülöttem.

Mára teljesen meghalt és a sötétbe zuhant a világunk és nem tudom, ez mennyire a favorite- kategória, de szívem minden erejével azon vagyok, hogy soha, de soha ne válj számomra ilyen fontos emberré. Hogy ne vágyjak a szavaidra, ne akarjam magamba inni, hogy azért vagyok jó és értékes, aki vagyok, szeretnék addig eljutni, hogy ahogy én se számítok neked, te se számíts, hogy ne írjak két naponta és ne igyam magamba elutasító szavaidat, hogy soha többé ne kommunikáljak nyíltan feléd, csak versekbe és blogba rejtve ......

MERT SORAIM IMPULZIVITÁSA NÉMA KÖNNYEKBEN FOLYIK KI BELŐLEM, MIKÖZBEN KITÉPLEK AZ ÉLETEMBŐL.

HOGY LEHET VALAKI EGYSZERRE ENNYIRA KIBASZOTTUL KÖZEL ÉS TÁVOL???

TERÁPIÁN IS.

ÉS AZON IS TÚL.

ÖRÖKRE TÁVOL.

ÁMEN.

 

thinkstockphotos-525120045-1280x427.jpg

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hatarvonalon.blog.hu/api/trackback/id/tr4518058390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása