Mikor eljön az éjszaka és a lámpa lekapcsol,
szégyen árnyai úsznak át a falon
és addig nézed, hangok, szavak villognak
a plafonon
és elszorít valami odabenn,
vársz, egyre csak vársz és a könnyek benned rekednek.
Sebes lelkedből lassan vércseppek csepegnek.
Magával ragad a fájdalom, szégyen…