Az éjszaka rám tör. Várom!  Várom, hogyan kergetnek át a képek az álmon, összecsúsznak az idősíkok, múlt és jelen, s én már nem is sírok, már 17 évesen is meg akartam halni, hogy minden képre emlékezzek,  az szinte csak alkalmi, mikor már elég, kelek, úgyis magamra maradok. Megtegyem? -…

Ismét eltelt egy hosszú hétvége, magányosan, mindeközben egyre idegesebb vagyok az emberi dolgokat nézve. Sokan vannak meglőve egy borderline-ossal kapcsolatban, mert segítenének, de nem tudják, hogyan. Nem tudják, hogyan segíthetnek jól, hogy vajon mit fogadunk el, mitől leszünk rögtön idegbajosak,…