Csak fekszik. Némán is szótlanul izzad bele a nyári forró, párás szoba levegőjébe. Nem görgeti tovább a social media-t, nem keresi, nem várja tovább a nemlétező emberekkel való nemlétező kapcsolatát. Nem vár, nem fáj, csak fekszik, mint valami lemerült, kiüresedett Senki. Teljesen mindegy, mikor…

Furcsa, minden percben jelenlévő fáradtság amikor már nem számít az ágy, éjszakákra társul hozzád az alkoholra való vágy. Gyümölcsös Margarita csúszik le torkodon, terjed véredben s megtapad a lelki romokon, könnyeid némán folynak és réseket vájnak a romokban míg végül megnyugtathatatlan…