Az égen sötétek a fellegek,
fogva tart a gyermekkori emlékezet,
a szégyen sötétjében könnycsepp rezeg,
nem vagyok se veled, se ellened,
rezignáltan elengedem kezed.
Zuhanj súlytalan!
Üss vissza! - Mered?
És újra él benned a gyerek,
haját tépte durván kezed,
érinteni fél, sose tanulhatta…